Élményeket is adnak a kisdiákoknak
„A programban három négy kisdiákot kapunk egyszerre – én négyet kaptam -, így lehet igazán személyre szólóan foglalkozni velük. Én a kömlői iskolában végzem a mentorálást” - mesélte Benedek Marcell, a program egyik mentora.
Marcellről fontos tudni, hogy az egri Eszterházy Károly Egyetem tanárszakos hallgatója és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kistelepülésről, Hernádszentandrásról származik, így van bőven tapasztalata a vidéki életről. Kis mentoráltjaik többsége alig járt még a falu határain túl, csak az a való világ létezik számukra, ami helyben van.
„A gyerekekkel hetedikes-nyolcadikos korunkban kezdünk el foglalkozni és az a legfontosabb, hogy mire elvégzik az általános iskolát, legyen elképzelésük arról, hogyan folytassák az életüket, legfőképpen, hogy milyen irányban tanuljanak tovább - hangsúlyozta Benedek Marcell, majd rámutatott: „éppen ezért, amikor elmegyek hozzájuk és találkozom velük, nagyon sok olyan játékos feladatot végzünk, ami az önismeretüket fejleszti. Így próbálom látókörüket bővíteni. A szemükben lévő hála pedig mindennél többet jelent számomra. Nagyon fontos számukra ez a fajta törődés, amely segít túljutni a mindennapi gondokon is. Előfordult, hogy olyan kisdiákok jöttek oda hozzánk kérdéseikkel, problémáinkkal, akik egyébként nem részesei a programnak. Látom, hogy nagyon sokan igényelnék a segítséget...”
A program szerint egy- egy kisdiákkal egy évet foglakozik a mentor. Benedek Marcell szerint ez szükséges is, hiszen egy féléve azzal telik el, hogy megismerjék a mentoráltat és a második félévben már a gyermekre szabva tudják segíteni őket. „Úgy veszem észre, hogy sikerült változtatni a gyerekek életképén. Korábban csak homályos elképzeléseik voltak arról, hogy mit szeretnének csinálni később az életben. Sikerült ráébreszteni arra őket, hogy rajtuk is múlik, merre megy tovább az életük.”
Újdonsült mentornagykövet
Benedek Marcell másodéves hallgató, így van még előtte bőven egyetemi esztendő. Szeretné is folytatni a mentorkodást ameddig csak lehet, mert elmondása szerint ezzel nemcsak ad, hanem rengeteget kap is. „Ez a való élet, amelyet leendő pedagógusként jó megtapasztalni idejében. Sokat jelenthet majd a tanári pályám során.” Marcell nemrég tudta meg, hogy sikeres mentor tevékenysége okán a Tanítsunk Magyarországért Program nagykövete lesz. Olyan, az első évet sikeresen és nagy lelkesedéssel teljesítő mentorok lehetnek a program nagykövetei, akik elkötelezett hozzáállásukkal és kitartó munkájukkal a Tanítsunk Magyarországért igazi arcai, képviselői.
A Tanítsunk Magyarországért Program eddigi sikeréhez és elhatározott bővüléséhez a mentoráláson kívül ötleteikkel, példaadó szerepvállalásukkal, és személyes tapasztalataikkal a nagykövetek leendő mentorok számára is segítők, példaképek.
A tanári pályára is felkészít
Kontra Kincső ugyancsak miskolci tanárszakos hallgatóként mentorál megyaszói gyerekeket. A járványhelyzet kicsit megváltoztatta a kapcsolattartást, de a technika segítségével minden áthidalható. Egy egyszerű beszélgetés, vagy egy videohívás sok mindenben megváltoztatja a diákok mindennapjait. „Sokat beszélgetünk chat segítségével, napi szintű a kapcsolattartás. Nagyon érdeklődők a gyerekek, az élet mindenféle dolgairól kérdeznek, vagy fontosnak tartják elmesélni, mit történt aznap az iskolában” – mondta.
Kontra Kincső az iskolai személyes tantárgyakkal kapcsolatos foglalkozásokat is igyekszik úgy alakítani, hogy azokban sok legyen a játékosság. Mint mondja, ezt nagyon szokták szeretni a diákok. „Hatalmas lehetőségnek tartom, hogy a program révén a hallgató társaimnál sokkal hamarabb bekapcsolódhatok az iskolai életbe, megismerkedhetek a problémákkal és ez nagyon jó, úgy is mondhatnám, hogy pótolhatatlan felkészülési lehetőség a későbbi tanári pályafutásomra.
A hagyományos tanárképzésben lényegében az utolsó esztendő az, amikor a hallgatók iskolában végzik a gyakorlatot és megismerkedhetnek a tanári pálya gyakorlati oldalával. A program révén viszont mindezzel hamarabb találkozhatnak.
Más, mint az iskola
„Sokat szoktam kézműveskedni a gyerekekkel. Most advent idején is gyakran csináltunk ilyesmit. Hatalmas élmény a gyerekek számára, hiszen a kezeik közül egy konkrét dolog kerül ki, amit aztán haza is vihetnek és oda ajándékozhatnak szeretteiknek”. Az egyik kislány mondta is, hogy végre olyan dolgot csinálhatnak az iskolában, amit haza lehetett vinni és meg tudta mutatni a családjának.
Kontra Kincső elmondta még, hogy kettős a viszonya a mentoráltakkal, hiszen kevesebb ő, mint egy tanár, de sokkal több, mint egy barát.
Ebben a kettősségben kell megtalálni az arany középutat, amely mindkét fél javára szolgál.
Forrás: emo